A Waldorf pedagógia

A Waldorf pedagógiát a huszadik század elején fejlesztette ki Rudolf Steiner. Pedagógiánk a test, lélek, szellem egységének tekinti az embert, a gyermeket, és annak fejlődését is e hármasságból kiindulva kíséri figyelemmel.
Tiszteli a gyermek szellemi egyéniségének szabadságát, minden individualitást egyszeri, egyetlen és megismételhetetlennek tart.
Célunk, hogy a gyermekek a nevelés során testileg egészséges, szellemileg kreatív, lelkileg szabad emberekké váljanak, akik a környezetüket is emberségesebbé tudják tenni.

Az óvónők elvárások helyett érzelmi biztonságot, védettséget igyekeznek nyújtani. Ezt az "anyai" gondoskodást az óvónő tudatosan vállalja fel, egész lényével jelen van, és ott segít a gyerekeknek, ahol arra igazán szükségük van. Kivárja azt az időpontot, amikor a kisgyermek maga kezd cselekedni.
Speciálisan kimunkált figyelemmel követi a gyermek megnyilvánulásait, igyekszik jó minőségű táplálékot adni a gyermek testének, lelkének, egész személyiségének.
A gondozás szeretetteljes tevékenységei: a testápolás, a táplálkozás, a melegen tartás, az öltöztetés nem csak a gyermek fizikai szükségleteit elégíti ki, hanem egyben a lelkét is ápolja, növeli biztonságérzetét.

A vegyes életkorú csoportokba 3-7 éves korú gyermekek járnak. Nincs életkor szerinti csoportbontás, hiszen a család természetes közege is ehhez hasonlatos (testvérek). A nagyobb gyermekek áthagyományozzák a csoport szokásait az utánuk következőkre. A családias kapcsolat az egész csoportot átöleli, ebben a valódi közösségben mindenkinek van szerepe, mindenkire szükség van.

A Waldorf-óvoda áttekinthetővé teszi a mindennapi cselekvések világát a gyerekek körül. Látja a felnőtt tevékenységében, hogy mi miből lesz (pl. kenyér a búzából). Így a későbbi életkorokban is otthonosabban mozog az őt körülvevő világban. A nevelés alapvetően az utánzásra épít. A kisgyermekkor tanulásának legfőbb formája az önkéntelen figyelem által vezérelt spontán utánzás. Valódi tapasztalatszerzés, amelyre az óvodai élet egésze ad lehetőséget.
A kisgyermek nem szóból tanul, hanem a szemlélődésből, tapasztalásból, cselekvésből.

A Waldorf-pedagógia nagyon komoly szerepet tulajdonít a gyermek játékának. A játszó gyermekben megjelenő természetes erőket és képességeket óvni, ápolni, és erősíteni akarja.

A kisgyermek a külvilágból és a saját belső világának benyomásait játékában vetíti ki és ott újra szemügyre véve tagolja.
A játék szabad kell, hogy legyen. A napirendben kétszer egy-egy óra szabad játékra van ideje a gyermekeknek.
Fontos, hogy az óvoda berendezése, textilek, bútorok, játékok természetes anyagból készültek legyenek, hogy a gyerekek a valódi minőségekkel találkozhassanak. A játékszerek nagy része nem részletesen kimunkált, ezzel is elősegítve a gyermek fantáziájának tevékenységét.

A szabad játék ideje alatt az óvónő különböző munkákat végez (háztartási, kerti, kézműves tevékenységek) olyan hangulatot teremtve, amelyben a gyerekek "mint egy burok alatt" érezzék magukat.

A kisgyermek egészséges lelki fejlődésében alapvető fontosságú a ritmikusság, amely a belső biztonságérzetüket alapozhatja meg. Ezért a Waldorf óvodák tevékenységét napi, heti, ünnepszaki és éves ritmikus rend jellemzi.
A Waldorf-óvoda tudatosan él a ritmikus ismétlés én-erősítő, szorongásoldó hatásával.
Az évkör ünnepei, a természet évszakonkénti változásai és az ehhez kapcsolódó munkák, témakörök, tevékenységek, művészeti foglalkozások, ételek, mesék, verses-dalos ritmikus játékok visszatérnek havi, heti és napi ritmusokban.



Egy nap a mi óvodánkban

6.30 - 8.00
Az óvónők előkészítik a tevékenységeiket.
A gyerekek folyamatosan érkeznek és bekapcsolódnak a játékba.

8.00 - 9.30
Szabad játék ideje.
Az óvónők elkészítik a tízórait és előkészítik a muvészeti tevékenységeket, amibe a gyerekek szabadon bekapcsolódhatnak.

9.30 - 9.45
Rendrakás. Az óvónők és a gyermekek együtt végzik.
Ölbéli játék: az óvónő és egy-egy gyermek kétszemélyes játéka.

9.45 - 10.10
Kézmosás: ezt követően illatos olaj osztása a tenyerekbe.
Reggeli kör: Gyülekezés az évszakasztal körül: gyertyagyújtás, köszöntjük a napot, egymást.
Számba vesszük a hiányzókat, ki miért nincs velünk.
Ritmikus játék: Verses, dalos, ritmikus mozgás ünnepkörhöz, évszakhoz igazodva.

10.10 - 10.30
Tízórai

10.30 - 12.00
Szabad játék, munka a kertben.

12.00 - 12.30
Kézmosás - olajozás
Mese vagy bábozás
Búcsúzás a hazamenőktől.

12.30 - 13.00
Ebéd

13.00 - 15.00
Pihenőidő

15.00 - 15.30
Folyamatosan ébrednek fel a gyerekek.
Uzsonnázás

15.30 - 16.30
Szabad játék szüleik megérkezéséig.


Heti ritmus

Hétfő: rajzolás
Étele: rizs

Kedd: plasztikus formázás
gyurmázás: méhviasszal
Étele: árpa

Szerda: gyapjúkép készítés
Euritmia
Étele: köles

Csütörtök: sütés
Étele: rozs

Péntek: festés
Étele:zab


Ünnepek

Egy-egy időszakot ünneppel fejezünk be, melyre a megelőző hetekben készülődünk. A heti és a mindennapi tevékenységekben történő változásokból lehet érzékelni, hogy közeledik már az adott ünnep.
A csoportszobában az évszakasztal változásai is tükrözik az adott évszak, ünnep hangulatát, jellegzetességeit.
Az ünneplés, a hagyományokhoz való ragaszkodás óvodai életünk fontos része. Óvodánk életében is úgy, mint a családok életében, fontos szerepet kapnak az ünnepek. Munkánk során tapasztalhatjuk ennek jótékony hatását. Az ismétlődés, a ritmus, az ünnepvárás, majd végül a beteljesülés öröme.